Olyan frappáns címet ötöltem ki megint, hogy ihajj. Ne gondoljátok hogy koalák mászkáltak a szaunában, csak a rím miatt muszáj volt így írnom. ügyespalika. na de csak szép sorjában!
A hétfő esti pingponggal fejeztem be. Elnézést mindenkitől hogy túl hosszúak a bejegyzések, de egyszerűen nincs időm folyamatosan írni...
Szóval pingpong. Mint említettem vala, annyi itt a német, százalékosan, mint nálunk a cigányok. Amikor pingpongozni mentünk is Holgerrel meg Stephannal mentem, és hát a pontok számolásánál átvettem tőlük a németet, én is németül számoltam. Amikor vitatkoztunk a meccs állását illetően, egy kondis gyerek majdnem leejtette a súlyokat, annyira röhögött az 'I think it's drei zu zwei' mondatom hallatán...
Na de ez csak egy intermezzo. Pontosabban pre-mezzo vagy nemtom mi. Szóval kedd. Már kedden elkezdtem készülni a vasárnapra, akkor lesz ugyanis az International Dinner, ahová mindenkinek hoznia kell egy saját népére jellemző tradicionális ételt. Gondolkoztam, hogy lecsót vagy gulyást csináljak (sőt még a zsíroskenyér hagymával is eszembe jutott az egyszerűsége miatt), de végül maradtam a gulyásnál, mégiscsak az a leghíresebb magyar étek, és külföldön csak konzerveket lehet belőle kapni, ami szerintem még véletlenül se hasonlít az igazi gulyáshoz...
Szóval kedden fogtam magam, és elgyalogoltam a Willysbe (a biztonság kedvéért: ez egy bolt), ami a kis viadukton és a sineken túl van. Mint meséltem, amikor költöztem be a koliba, nem sikerült ezen akadályokon gyalogszerrel túljutnom, így taxi lett a megoldás... Manapság bezzeg már tudom az utat, az áldóját. Dehát így szokott ez lenni. Szóval a Willysben megvettem minden hozzávalót. Ez 1,5 órát vett ugyan igénybe, de így is nagyon büszke voltam magamra mivel előtte kiszótáraztam a dolgokat, mert ugye minden svédül van... Amin még megrökönyödtem az a fizetés. Választhat az ember a hagyományos pénztárosnénis fizetés, és az önálló, becsületes fizetés között! Utóbbi úgy néz ki, hogy van több vonalkód-leolvasó gép, és te szépen odamész az egyikhez, megmutatod neki a kódot, ő meg megmondja az árat. Sőt még azt is megmondja, hogy már tele van a szatyrod, úgyhogy rakj oda egy másikat. Van benne beépített mérleg is. Azért nem minden papsajt, készpénzzel nem lehet fizetni nála, csak bankkártyával, de legalább mindig jó hangosan elköszön a végén.
Miután hazacipekedtem, indultam a suliba. Fa-tervezés óra volt de nem volt semmi érdekes azon kívül, hogy a tanár befakkolt nekünk... Persze nem direkt. Ahogy kapálózva magyarázott, az egyik kezében lévő pálcával a kivetített képre mutogatott, a másik kezével pedig felénk tartva fölfelé, csak az volt a vicces hogy a középső ujjával mutatott fölfelé, és közben magyarázott. Kerekedett is nagy röhögés, de nem tudta mi végett, így megkérdezte. Valaki pedig finoman elmagyarázta neki hogy "you show us fuck". Ezután már ő is vihogott aztán elnézést kért.
Végre találkoztam a projekt-társammal is, Sandra, egy svéd csaj. Dumáltam vele, és kiderült hogy a nagypapája még Angliában él és ő onnan származott el. Hát így már megértettem, hogy lehet h. svéd és hát...fogalmazzunk úgy, hogy a kinézete az brit. Hétfőn vágunk neki a tervezésnek, már nagyon várom...
Öregem ez az indiai állandóan énekel. Most is itt nyomatja a konyhában, de bár ne tenné...
Suli után hazajöttem és pihi volt este, amíg nem szólt Merouane és Kiran hogy lefoglalták a biliárdszobát és menjek velük lökni párat. Több se kellett, mentem is, hogy aztán jól elverjem őket. Pedig az elején még megszóltak milyen érdekesen tartom a támaszkodó kezem lökés előtt... Nesze nektek!! Merouane szomszédja, Noel is lent volt velünk, tőle sajnos kikaptam, de óriási mázlija volt, azt meg kell hagyni. Egyébként a vezetékneve Eto, és kameruni... :)
Szerda reggel húzás suliba, majd órák után haza. Már nemtom mit csináltam délután, ja de tudom, lecsót. Kafa lett, Pavan meg is dicsérte miután kénytelen volt megkóstolni. Apropó, megint a németek. Marc ugye Münchenben tanul és állandóan Bayern meccset akar nézni. Ráadásul jött vmi haverja is, ő is ilyen félig olasz, félig oszták, félig német. Társult még hozzájuk Holger és Stephan, és idejöttek az én felségterületemre Bayern meccset nézni! (Kupameccs volt az Aachen ellen). Természetesen én voltam az egyedüli Aachen-szurkoló. Sebaj, legalább közben iszogattunk és készültünk az Australia Day nevű bulira!
Nem tudom tudjátok-e, de január 26-a Ausztrália nemzeti ünnepe. Cook-kapitány e jeles napon fedezte fel a kontinenst, és érkezett az első telepesekkel. Namármost, én nem tudom, hogy hány ausztrál él Göteborgban, én kettőt ismerek: Michaelt és Jacquit akik szintén cserediákok! Apropó Jacqui! Iszonyat mérges vagyok rá mert mielőtt idejött volna Svédországba végig járta egész Közép-Amerikát! Kuba, Panama, Costa Rica, Nicaragua, Jamaica, Mexikó stb... Legszebb anyanyelvemen csak ennyit mormogtam a beszélgetés közben: ***** ***** *****!!!!! na mindegy.
Szóval ők ketten ausztrálok, de biztos többen is élnek itt... Mivel van egy hely, amit igen stílszerűen Dancin' Dingo-nak kereszteltek el... és hát ugye ismerjük az ausztrál állatvilágot... elég egyedi. Dingón kívül ugye koala, kenguru, tasmán ördög stb... kuriózumok. De ezen az estén mi, cserediákok helyettesítettük e szokatlan faunát, rengetegen voltunk és hát nincs jobb szó: állatkodtunk.
Komolyan, a cserediákok közül legalább 30-an, ha nem többen voltunk ott... Neveket nem sorolok, de tényleg rengetegen! Emellett nem a szokványos pop-mainstream zenék mentek, hanem punkrock (Blink, Green Day, Offspring), és hát mindenki sikítva ugrált mint egy állat, ennek köszönhetően nyertünk egy kis teret, mert egyébként tömve volt a hely.
Vagy két korsó sör az ingemen landolt (most kivételesen nem én voltam ügyes), túl drága mulatság 30 koronáért megvenni a sört aztán rámönteni.. de biztos megérte nekik :) Megismerkedtünk néhány új arccal is, sok fotó is készült. Majd szemezgethettek. Itt az a módi, hogy amikor kimész egy helyről hogy cigizz, nem kaphatod meg a ruhatárból a kabátodat, hanem van egy csomó ilyen pancho szerű valami fölakasztva, és azt fölveheted. Vicces, úgy néztem ki benne mint vmi pap... A bulit 2-kor lefújták sajnos, és hazajöttünk 4en egy taxival, amit Susann rendelt.
Csütörtökön szerencsére nem volt órám, de nem aludtam túl sokat, mert kipattant a szemem és nem tudtam visszaaludni. Az igazat megvallva, fogalmam sincs mivel telt a napom. Ám azt tudom hogy este a Kick-Off partyra orientálódtunk! Igen buli nap nap után, de sajnos ez holnap véget ér...
A Kick-Off partyról először azt hittem, hogy vmi köze van a sporthoz, pontosabban a focihoz, de nagy bánatomra nincs. Ez tkp. egy filmfesztivál, ami 15.00kor kezdődött, közbe volt zaba is, majd 20.00tól koncerttel folytatódott, 22.00-től pedig discóval. Marc-kal és Frank-kal és Saskia-val pont a koncert végére érkeztünk meg és hát rengetegen elhagyták az épületet... mindenesetre mi akkor érkeztünk ugyhogy maradtunk. Élvezhettük a már-már szokásos társaságot, valamint a 3/4 részt üres tánctéren álldogáló fiatalokat is elkedvetlenítő zenét, és a 48 koronás sört. Ám szerencsére megjött a spanyol armada, Gonzalo, Cristina, Carlos stb... és hoztak magukkal egy skót csajt, Alisont, aki meglehetősen helyes brit létére. Szóval így javarészt meg lett mentve az este, tudjuk hogy a latinok a semmiből is tudnak tüzet csiholni.
Péntek reggel húzás a suliba, óra után pedig a plázába. Ugyanis fürdőgatyát kellett vennem, mert azt természetesen otthon hagytam. Persze nem uszodába mentünk, hanem szaunába! És az csak Finnországban divat hogy az emberek tök pucéran izzadnak.
Ez Skandinávia és Észak-Európa legnagyobb fatüzelésű szaunája. Szóval a göteborgiak igen büszkék rá. A városon kívül található, egy busz vitt minket oda miután előzetesen befizettük a 120 koronát a jegyért. Ez magában foglalta az utat oda-vissza, egy ingyen sört és a vacsit, valamint ugye a hely bérleti díját is ebből fedezték. 48 ember számára volt csak jegy, a CIRC-esekkel együtt kb 60-an voltunk.
Leszálltunk a buszról és elsétáltunk a zuhanyzó-wc mellett. Sajnos ez egy teljesen különálló ház, talán ez volt az egyetlen negatívum, hogy ki kellett jönni a hidegbe meg vissza... Bementünk a nagy házba, cipő le, öltöző, cuccok le, irány az ebédlő, ahol az asztalok már meg voltak terítve. Jellemző svéd kaja az iszonyat száraz kenyér, igen kenyérnek nevezik, nálunk inkább Abonett. Szóval ezt szervírozták előételnek.
Ám! Kapott mindenki egy papírt amin svéd nóták voltak, és persze nem olvasni kellett, hanem énekelni! Miután elénekeltük, kinyithattuk a sörünket. A következő dal eléneklése után hozták a fő fogást, vmi főzelékhez hasonló trutyit, nem volt jó, de még élek. :) Utána újabb nótát kellett tanulni hogy megkaphassuk a puncsunkat. Nem tudom pontosan mi az a puncs, nekem az mindig egyenlő marad a fagyival, de ez vmi rövidital volt... és iszonyat édes.
Ezután jött a desszert, 2 db palacsinta, mellette lekvár, meg vmi fehér szósz, aminek nem volt íze. Palika jó magyar szokásnak megfelelően összetekerte a palacsintát és úgy ette, kés, villa nélkül. Többiek kicsit meglepettnek tűntek dehát istenem. Sikerült az asztalt is leenni, de nem vette észre senki, én meg ráhúztam a tányéromat :) megoldva.
Kaja után svéd ivós nótát tanultunk, majd ezután minden nációnak kellett saját anyanyelvén ivós nótát énekelni. Kezdték a franciák, majd osztrákok, németek, finnek, szingapúriak, olaszok, hollandok, stb... Mit ne mondjak, a legérdekesebb a szingapúri volt :) Szerencsére nekem nem kellett felállnom és énekelnem, mert egyedül én voltam magyar, úgyhogy megúsztam. Pedig páran elkezdték skandálni hogy han-gé-ri!, han-gé-ri!, én meg elénekeltem volna nekik az "A jó lovas..."-t... hacsak nem megint Kossuth Lajossal indítottam volna... :P, de a zárszó a CIRC elnökéé, Abhilashé volt, aki megtisztelt bennünket énektudásával és hallhattuk tőle a Moon Rivert. Túléltük.
Ezekután mehettünk a szaunába, de mivel a csődület ilyenkor egyszerre tódul, páran maradtunk a helyünkön inni egy újabb sört. Útközben a mellékhelyég felé úgy tűnt kintről a benti tömeg, mint vmi nudicirkusz... ismeritek amikor a South Parkban jövevények jönnek a jövőből és mindent olcsón megcsinálnak, a parasztoknak meg elveszik a munkáját! Aztat el! :) és akkor úgy akarják orvosolni a problémát hogy mindenki meztelenre vetkőzik és egy kupacba tömörül és... tudjátok. Na kb. ilyesmi volt a kép :)
Visszatérve átvedlettünk és irány be az izzadók forgatagába. Előtte elmesélték, hogy már kétszer leégett a szauna... már értettem miért. Tudjuk hogy a meleg levegő fölfelé áramlik, így a felsőbb sorokban gatyarohasztó meleg volt, alul elviselhetőbb volt. Miután már a fülemben is víz hömpölygött, úgy döntöttem kimegyek. Azt hittem nem fogok fázni, de egyből elkezdtem vacogni úgyhogy 10 sec után visszarohantam izzadni inkább. Közben végignéztem ahogy fut a digó, és beleveti magát a tóba! Ugyanis vájtak nekünk egy léket a szervezők...
Mondom ez hülye, de aztán szinte mindenki belement úgyhogy én sem maradhattam ki!! Hát nem volt túl melegem a vízben... a 3-kör után úgydöntöttem elég nekem izzadás meg vacogás, jöhet a felöltözés. Még volt időnk a buszig úgyhogy visszamentünk az ebédlőbe, ahol dumáltunk, ja és megtanítottak nekem egy új játékot... nagyon vicces :) majd továbbadom akit érdekel :)
A busz éjféltájt ért velünk vissza a Chalmershez, onnan megvitattuk hogyan tovább, miután akaratlanul is felfedeztük a város egy új részét, elértünk gyalog a Korsvägen térre, ahonnét indult a buszunk. Csakhogy 20 percet kellett várni rá, így villamos, és gyaloglás. Hazaértünk, gondoltuk fedezzük már fel a kolikocsmát ha már úgy is itt lakunk... csak szerdán és pénteken van nyitva. Le is mentem kedvenc német barátaimmal, akiknek szinte sör csörgedez az ereikben, de előtte meg kellett nekik mutatnom a Derültégből Panasz c. számát. A dallam tetszett nekik, a szöveget pedig el kellett volna magyaráznom, mondom jó vicc :)
Lent még csatlakozott hozzánk a kanadai srác, ő is sörözött, bár azt hittem a kanadaiak inkább borvérűek. Természetesen sikerült zárásig lennünk, majd másnap sokáig aludni, de erről majd a következő bejegyzésben... :)
bónusz kép: ime Pál atya.
