Sziasztok!
Márc. 20-ával fejeztem be. A következő említésre méltó esemény az az új negyedévet nyitó Pub Crawl, ami a hét csütörtökén volt. Ezúttal egy másik helyet próbáltunk ki a januárival ellentétben, a Student Union épületében. A belépés ugyan ingyenes volt, de a ruhatár így is 20 koronába fájt. Valamint, az igaz, hogy az egyetemnek szinte az összes épületében van egy ivó, ami időszakosan üzemel is, ám a svéd törvények szerint az egyetem területén nem adhatnak el 20%-osnál magasabb alkoholtartalmú nedüket.
Pedig mi gondoltuk kipróbálunk 1-2 felest, ha már ezen a Pub Crawl-on úgyis 50%-os kedvezmény van a hallgatók számára, feltéve ha felmutatják a mágikus diákot. 3 féle közül válaszhattunk, de az egyik vmi Baileys volt Martinivel mixelve és vmi forrócsokival higítva így abból nem kértünk. A másik kettőt viszont kipróbáltuk, egyik szörnyűbb volt mint a másik: Jäger+szódavíz+áfonyaszörp, de olyan volt mintha egy tubus mézet toltunk volna a szánkba. A másik meg vmi higított vodka szörppel és tabaszkó-szósszal fűszerezve...
Másnap elmentünk bulizni valahova... ja, nem :) inkább kitakarítottam a rezidenciámat meg mostam meg minden, ugyanis másnap jött a kiccsalád!
Bizony Mutre meg Öccse megérkeztek szombat kora délután, az itteni BKV-jegy és a szállás elfoglalása után nekiváktunk az itteni sétálóutcáknak, ahol egymás hegyén hátán vannak a boltok... mondanom se kell, hogy kb. még csak sötétben jártam arra, szóval nekem is új volt...
A kötelező körök leróvása után Ádéval elmentünk a koliba és nekikészültünk az esti bulinak, név szerint a FESTU partyhoz, ami tulajdonképpen egy tavasziszünet-köszöntő parti, minden évben óriási érdeklődéssel. Miután a többiek visszajöttek az erderi barbecue-ról, Lore konyhájában találkoztunk, és ott tankoltunk a bulira. Ha már jött a család, és voltak olyan aranyosak, hogy kihoztak nekem minden tavaszi cuccot meg ilyesmi, megspékelték egy kis pálesszal is... amit Mutre csomagolt fél liter, fél óra alatt el is fogyott ezen az előivászaton. Ráadásul mindenki rémhíreket hallott, hogy mekkora sor lesz, meg mennyit kell várna amíg bejutunk, így korán odamentünk - persze még senki sem volt ott, hót üres volt a hely, nemhogy sor nem volt.... kint még elfogyasztottuk a maradék italt a fagyoskodás közepette, majd bementünk. Kicsit furcsa volt átalakítva a Student Union épülete, 3 szintes buli különböző stílusú zenékkel, medenceparty és még ugrálóvár is volt....
Az időjárás irtó rapszodikus volt ezeken a napokon, ugyanis pénteken sütött a nap, de este nagyon hideg volt a hőingás miatt. Szombaton reggel a felocsúdás után megmutattam a híres-neves egyetemet a családnak, valamint a kollégiumot és a legfontosabbat, a plázát is. Gondolom nagyjából már meg lettek tartva a beszámolók, szóval fölösleges részletekbe belemennem.... E napon délutánra valóságos hóvihar kerekedett, pár nappal ezelőtt pedig már 10 fok is volt... Úgyhogy nem nagyon tudtunk már mit csinálni délután meg este... (kanadai vacsi lett volna, de az a séf betegsége - vagy inkább másnapossága - miatt elmaradt...) így elmentünk és ettünk egyet közösen az El Chorazón nevű helyen, ami egy spanyol étterem volt... svéd éttermet nem nagyon találtunk... bár nem is tudom mi igazán a nemzeti eledelük a halon és a fasírtgolyócskákon kívül.
Másnapra azonban ismét jó idő lett, így el tudtunk menni megnézni a szigeteket. Gondolom erről is meg voltak már tartva a beszámolók... kicsit más volt, mint amikor mindent hó lepett be, de nagyon festői volt így is. Ezen az estén Cristina ötlete nyomán egy 'nemzetközi vacsiestet' tartottunk, mindenki főzött egy az országára jellemző könnyű eledelt, és összegyűltünk a tévészobában. Így mindenki megízlelhette messzeföldön híres lecsónkat, és mi is szemezgethettünk a kaják között. Elhatároztam hogy mindent végigpróbálok, így ettem spanyol omlettet, szingapúri wokban párolt zöldségeket és húst, német hagymás tökipompost, kanadai krumplipürés darálthúsos kukoricás ételt, német baconos hagymás krumplis cuccot, és persze észt palacsintát. Alig tudtam megmozdulni utána, de azért néhányan felkerekedtünk és elmentünk a ping-pong bárba 1-2 sör erejéig. (Pingpongozni sajnos nem tudtunk annyira tele volt a hely).
Másnap könnyes búcsút kellett venni Mutrétól és Öccsétől, de nem szomorkodhattam sokáig hiszen csak kettőt kellett aludni és jött Keve! Ez az esemény csütörtökön történt, ám előtte szerdán meg akartuk nézni milyen ez a Handelspub, mert még sosem voltunk ott és szerdán mindenki oda jár. (A Handels egy másik egyetem itt, ezért a külsősöknek csak 10 után lehet bemenni, ezért állandóan óriási sor volt..) Egy hónapig zárva volt licencproblémák miatt, de most újra megnyílt és megint hallottuk a rémhíreket hogy mekkora a sor... ezért máshová mentünk, egy Chez Amis nevű helyre, ahol középsulis buli volt... csak svédekkel.
Szóval megjött Keve, elmentünk boltba meg ilyesmi, este pedig a TV-szobában találkoztunk (majdnem kizárólag csak hollandokkal, ugyanis Paul-nak öt haverja is itt volt), de nem mozdultunk ki este mert esett, és nem nagyon érte meg... Hát igen az időjárással marhára nem volt szerencsénk, még első nap kb. megnéztük a központot meg elmentünk a plázába, de sokminden mást nem tudtunk csinálni. Olyan szar idő lett utána hogy még a koli mögötti tóhoz se tudtunk elmenni, nemhogy a szigetekre vagy máshova... ám legalább a bulizást ez nem akadályozta meg...
Pénteken az egyetem bemutatása után és miután egy kört mentünk a városban, este Keve lángosokat gyártott itt a jónépnek, elég nagy sikere volt, elfogyott mind. Ez után pedig mentünk bulizni, az Excet nevű helyre... ami valami iszonyat drága volt... Szombaton kimozdulni megint nem nagyon tudtunk, de este elmentünk egy prepartyra egy másik buliba, majd onnan a Sticky Fingersbe ismét bulizni. A vasárnap a pihenés jegyében telt, hétfőn pedig szerencsére már kicsit javult az idő. Még mindig ködben meg hidegben indultunk el, ám mire kiértünk a szigetekre kisütött a nap, úgyhogy minden fajin lett. Visszaúton kipattantunk a villamosból és felmásztunk a Göta folyó fölé magasodó hídra... nagyon magas, hogy a hajók elférjenek alatta.... a panoráma gyönyörű volt, megérte felcaflatni oda. Este pedig megtanítottunk rikikizni néhány áldozatot... amilyen rosszul kezdett két srác, a végén ők nyerték meg ugyanis kihozták 0-ra...
Na röviden ennyi történt az elmúlt hetekben. Azt hiszem most mindenki büszke lehet rám, kitettem magamért, hiszen egyáltalán nem lett hosszú ez a cikk!
