Noha a CIRC-rendezvények sorozata megszakadt, az elmúlt napok sem maradtak esemény nélkül.
A keddi napig jórészt eseménytelenül telt a hét, ám másképp volt ez szerdán. Reggel bementem egy suliba, és megismertem egy végeselemes programot aminek ABAQUS a neve, és arról híres, hogy nincsen benne 'undo' gomb, tehát rohadt idegesítő, mert ha valamit elcseszel kb. kezdheted elölről... na de ez senkit se érdekel ugye? :)
Estére viszont meghívásom volt a TV-szobába, ugyanis kedvenc ázsiai barátaim meghívtak egy nagy eseményre: Szilveszterezzek velük!
Nem, nem bolondultam meg: A kínai új év, másképp a Holdújév csak február 3-án köszöntött be! Nem is tudtam ezelőtt... ha vkit érdekel a dolog és több infót akar magába szívni, akkor kérdezzétek Wikit: http://hu.wikipedia.org/wiki/Hold%C3%BAj%C3%A9v
Szóval Yong-Xian dobott egy sms-t hogy rám is számítanak este. A procedúra a következőképpen zajlott: Kibővítettük az asztalt két kisebbel, körbeültük a kanapékat, hoztunk még pár széket is ki-ki konyhájából. Amikor én megérkeztem, már ott volt Susann, Bart, Eva, Camille és persze az ázsiaiak szaladgáltak: Jan akkor jött meg éppen, de segített a többieknek is. Vele a Kick-Off Partyn találkoztam először. 2,5 éve él itt, nem ment haza Szingapúrba mert kapott egy jó kis állást.. persze folyékonyan beszél már svédül is. Hak, Yong-Xian és Pey Mun folyamatosan szaladgáltak, csak úgy mint Bi Ran, az egyetlen aki kínainak vallja magát. Ugyanis mindannyian Szingapúrban tanultak, de míg Yong Xian és Hak és Jan Szingapúrban is születtek, Pey Mun Malajziában, addig Bi Ran Kínában. De Bi Ran felfilágosított, hogy azért ünnepli mindenki a kínai újévet, mert tkp. mindannyian kínai származásúak...
Én azt hittem, hogy egész sárga-Ázsiára jellemző a Holdújév ünneplése, de kiderült hogy nem. Valamint elképzelni sem tudtam hogy ők most vajon melyik évet írhatják... Bart szerint hatezervalamennyit, de Bi Ran-tól ezt is megtudtam, hogy ugyanannyit, mint mi, mivel a Holdújév már csak egy hagyomány, amit azonban mindenki őriz.
Közben szép lassan megérkezett mindenki, Daniel, Holger, Stephan, Saskia is, így teljes volt a csapat. Kaia is benézett egy kicsit, de mivel ő is beteg, mint Susann, így ők nagyon hamar leléptek.
Szóval ilyenkor az újév előtti napon a kínaiak fogják a 'kiccsaládot', és egy meghitt családi vacsit ülnek. A mi ázsiaiaink is lelkesen hordták a tányérokat meg a tradicionális kínai kajákat lefelé a tv-szobába, alig fértünk el a megnagyobbított asztalon. Volt ott mindenféle kaja, felét azt sem tudom, hogy mit ettem. Az első körben már kész kajákat hoztak, vmilyen töltött tésztát (mint a tortellini, de másképp hívták, és mintha vmi kagyló lett volna benne); akkor vmi tekercseket, amikben vmi zöldség volt; ez a tipikus kínai vékonytészta darálthúscafatokkal (ebből vagy 4 tál volt); 2 tál rizs, egyik hagyományos, másik csípős; nagy púpos tányér sült csirkeszárny (természetesen mintha lekvárban forgatták volna meg...); curry-leves; meg vmi másik féle leves hússal. A probléma az volt, hogy bár tányérokat hoztak, evőeszközt nem. Mármint olyat nem, amivel én is tudok zabálni.. ellenben az ismert kínai evőpálcikákból egy zsákkal is hoztak. (aki levest akart enni annak hoztak kanalat...). Szóval minden egyes falatért jól megdolgoztam mire le tudtam nyelni, de szerencsére nem csak én voltam így...van aki szinte egyből megtanulta használni, van akinek 5-ször is kiesett a kaja szinte a szájából. Legalább ázsiai barátaink jót derültek.
Ám ez még csak az első kör volt, ugyanis a távoli Kínában és a többi országban az a módi, hogy hoznak elektromos főzőedényeket, ami folyamatosan megy egész este, és a hideg, illetve fagyasztott cuccokat abban megfőzik. Nos mi két ilyennel is rendelkeztünk, dehát kellett is, mert annyi mindent kellett benne megcsinálni hogy ihajj: gombák, különböző zöldségek, sokféle hal, fasírtgolyók (vagy ahhoz hasonlók), egy zsák garnéla, volt ilyen polipféle cucc is, vmi vörös halrudacskák is voltak, édes-krumpli (na ez nagyon szar volt), stb... a kedvencem azonban egy uborkához hasonló kinézetű, de más ízű zöldség volt, már csak a neve miatt is: "Lady's Finger"...:D (lásd a képet)
Szóval ment a főzés meg a dumálás szinte egészen éjfélig, mivel a szingapúriak erősen amerikanizálódva vannak, így az ivás is. El is fogyott a pálinkám... mindenesetre sok érdekességet tudtam meg, pl. hogy én a kínai asztrológia szerint a Tigris évében születtem, tehát a tigris minden erényes tulajdonságával fel vagyok vértezve... grrrr valóban egy vadállat vagyok, de ugyanakkor nesztelenül tudok osonni... stb.
Akit érdekel bővebben a kínai zodiákus, Wiki: http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADnai_zodi%C3%A1kus Kíváncsi vagyok, hogy akik a Patkány évében születtek, azok vajon milyen emberek...?!!!! (elnézést)
a vége felé már senki sem tudott enni egy falatot sem, és több mint a fele kaja megmaradt. Miután segítettünk visszacuccolni és feltakarítani, néhányan terveztük hogy lemegyünk a kolikocsmába ugrálni egyet, ám az 15 percen belül zárt, szóva, nyugovóra kellett térni...
Ám a sok megmaradt kajának volt egy előnye is: másnap újabb kínai vacsi a tv-szobában... de előbb egy kis intermezzo. Még suli után elmentem az Ica Focus nevű boltba felfedezni hogy milyen, meg venni ezt-azt. Vettem is néhány dolgot, de sikerült lopnom egy krumplihámozót. 38 koronát spóroltam meg vele. Ne értsetek félre nem vagyok az a lopós típus. A hámozó színe és a bevásárlókocsi színe ugye ugyanolyan ezüst (fémek), és nem vettem észre amikor kipakoltam a kocsiból, hogy ott maradt az alján... ahogy a pénztáros se vette észre, a mögöttem levő se, de ami még viccesebb: azok a lopásellenőrző oszlopok se... simán kitoltam a kocsit... mire észrevettem, hogy ott maradt a hámozó a kocsiban, már elloptam... de ez van.
Estére visszatérve a kínai újévi vacsi második felvonását is megültük, ám még most is megmaradt egy csomó kaja... viszont újabb érdekességeket tudtam meg, pl. hogy Yong-Xian és Hak keresztények, a szingapúri emberek a keresztény újévet is ünneplik, sőt a Húsvétot és a Karácsonyt is, de még Hálaadásuk is van. Az esküvő Szingapúrban a keresztény szokásoknak megfelelően templomban történik, persze néhány ázsiai szokással megfűszerezve... érdekes.
Pénteken iskola után irány a focipálya!!! Végree!! Van itt Göteborgban egy nagy tér, Heden, egy jégkorcsolyapályával és rengeteg rengeteg különböző méretű műfüves focipályával. Mindegyik pályán megfelelő számú kapu, hibátlan háló, a hó és jég mindig letakarítva...összegyűltünk vagy 30-35-en, így négycsapatos minibajnokságot játszottunk félpályán. Annyit szaladtam örömömben, hogy még most is érzem a lábam, ja meg egyszer úgy eltaknyáltam a pálya melletti jégen hogy öröm lehetett nézni :) Volt egy másik hátráltató tényező is, sajnos kb. 20 perc elteltével Természet Anyánk gondolt egyet és óriási vágyat ébresztett bennem.. a tudjátok mi iránt. Szerencsére kibirtam a végéig. Egyébként az ismerőseim közül Marc és Brendan (az ír srác) kifejezetten jól játszanak.
Ugyanis Hedennel az az egyetlen gond, hogy se öltöző, se zuhanyzó, se mellékhelység, szóval foci után siettünk haza nehogy szétfagyjunk...
Este indult az International Welcome Party! Erre nagy előkészületek voltak, 600 jegyet adtak el a különböző ESN-irodák (Erasmus Student Network). Mi pedig nem tudtuk eldönteni, hol tartsunk pre-partyt. A Rotary koliba mehettünk volna, de onnan kb. mindenki elment rögbi meccset nézni egy kocsmába. (Brendan, Michael (az ausztrál), és az olasz Francesco is sokáig rögbizett magasabb szinten...), így a Rotary kiesett. Végül az Ostkupannál maradtunk, és idejött mindenki iszogatni. A fél 1-es busszal el is mentünk a bulihelyre, azonban óriási tumultus alakult ott ki.
Mi még időben érkeztünk, és bejutottunk, ám van aki kintrekedt, pedig volt jegye meg minden. Történt ugyanis, hogy 600 jegy került eladásra, mert az értékesítő irodák úgy voltak informálva hogy 700 férőhelyes a diszkó. Nos, ott kiderült, hogy csak 450 férőhelyes, így mintegy 200 ember nem juthatott be. (még cigizni se engedtek ki minket ha egyszer már bejutottál, csak jóval később... ráadásul a ruhatárnál is egy órát kellett várni...) egyből eszembe jutottak a közelmúltban történtek: a németországi Love Parade, vagy sajnos legutóbb nálunk, a West Balkan-os eset... Itt hiába ordibált mindenki meg lobogtatta a jegyét, nem engedtek be több embert mint a megengedett... Nem is történt semmi baleset, attól eltekintve, hogy egy csomó embernek vissza kell majd adni a jegy árát...
Egyébként furcsa, de ezt már a Pub Crawl-nál is tapasztaltam: itt Svédországban úgy szokták csinálni, hogy akkor is sorban kell állni és várni egy csomót, ha még bőven van hely bent. Ennél a Welcome Partynál is fent a pultnál kényelmesen el lehetett férni... igaz, a tánctér eléggé zsúfolt volt. Mindenesetre jól éreztem magam, de ez sokkal rosszabb bulira sikeredett mint ahogy beharangozták...
Még vmi, érdekesség, hogy itt amikor chatelek a többiekkel, senki sem használja a nálunk megszokott smiley-kat. se ezt: :) se ezt :D se egyiket se. Két féle mód létezik a mosolygás és nevetés kinyilvánításának. Az egyik emotikon az ez: ^^ már próbáltam kideríteni mit jelent ez pontosan, de senki sem tudta megmondani. A másik, amikor azt írják hogy 'haha', vagy 'hahaha'. semmi smiley. Kedvenceim a spanyolok, majd lefordultam a székről amikor megláttom, ők úgy hahaháznak, hogy 'jajaja'...
bónusz kép: íme a bizonyíték hogy ízlik a szingapúriaknak a magyar pálesz.
